​Kötőtű - a nyugalom kis darabkája

​Kötőtű - a nyugalom kis darabkája

Ugye emlékszel rá, amikor gyerekként még az általános iskolában lehetőség volt kötni?

Egy sálat, vagy haladóbbaknak sapkát? Netán amikor otthon láttad a nagymamádat téli estéken kényelmesen elhelyezkedni egy fotelben, miközben a kötőtű szorgalmasan mozgott a kezében és óráról- órára nőtt, alakult az általad kért pulóver, sapka, sál? Mikor kész lett, nem győztél a barátok előtt mutatkozni, hogy egyedi ruhádban bezsebeld az ámuló tekinteteket. A színes sapkák, sálak sokaságát lehet variálni, hiszen ezzel az egyszerű varázslattal, a kötéssel különleges darabokat tudunk előállítani. De valóban egyszerű a kötés? Amikor a nagymama, dédi kezében láttad gyerekként, valóban úgy tűnt, hogy nagyon gyorsan, kényelmesen, egyszerűen készülnek az újabbnál- újabb ruhadarabok. Aztán amikor te is nekiálltál, hogy megpróbáld, egyszerre csak rá kellett jönnöd, hogy nem jól fogod a kötőtűt, hogy a fonal folyton csavarodik, hogy nem alakul a minta, laza, vagy túl szoros a kötés, és még sorolhatnám, hogy mi minden akadály gördült elénk. De szerencsére ott volt az anyukád, nagymamád, aki kellő türelemmel visszabontotta a rosszul elkezdett darabot, újra megmutatta hogyan fogd a tűt, hogyan alakítsd a mintát lépésről-lépésre.

Gondolj csak bele, milyen nyugalom áradt a mozdulatokból! Milyen jó érzés volt alkotni valamit, amit már gyerekként is meg tudtál csinálni! Mikor végre kész lett a sál, azt lehetett büszkén viselni, hiszen a te kezed munkáját hordtad! Ráadásul divat is volt viselni ezeket. Aztán jöhetett a nagyobb falat: megismerkedtél a körkötőtűvel, kinéztél az újságból, divatlapból egy klassz pulóvert. Elképzelted, hogy milyen lesz, amikor végre fel tudod venni azt a ruhát, ami nincs másnak, senki nem hord pont olyant. Bizony, eltelt jó pár hét, akár hónap is, valamint rengeteg segítség, mire hordható lett az áhított pulcsi. De mindig megérte! Hiszen rengeteg időt tudtál tölteni a családdal, amit ma már elég sokszor nehéz kivitelezni. Kevés pénzért különleges ruhadarabod lett, amit nem láttál az utcán szembejönni, ez szintén nem egyszerű manapság. És mindezt mivel vitted véghez? Egy egyszerű kötőtű volt a segítségedre, no meg persze nem utolsó sorban a szülői, nagyszülői segítség. Erre mindegyikünk nagyon szívesen emlékszik vissza a rohanó világban. Kicsit elnosztalgiázunk rajta, aztán már csak az emlékek kedvéért is néha betérünk egy fonalparadicsomba, hogy ismét válogassunk a színek kavalkádjából. Megálmodva ismét egy egyedi pulcsit, sapkát, sálat...